Amur |
Amur (Ctenopharyngodon idella) Elterjedés, élõhely:Az amur õshazája Kína, de elõfordul Oroszország keleti részén fekvõ melegebb vízû folyóiban, tavaiban. Az 1970-es évek elején Magyarországon a szakemberek kezdtek gondolkodni, hogy kellene egy olyan halfaj aminek fõ táplálékát képzi a vizeinkben olyannyira elszaporodott vízinövényzet, az elsõ példányok 1973-ban érkeztek meg hazánkba. Kedveli a lassú folyású csendesebb szakaszokat, és a mély vizet. Magyarország folyóiban és nagyobb állóvizeiben egyaránt elõfordul (Tisza, Duna, Ráckevei-Duna /innen került ki az országos csúcs 40,05 kg/, Alcsi-Holt Tisza, Fadd-Dombori holtág, Atkai-holtág, Tisza-tó, Hortobágy-Berettyó csatorna, Kiskunsági csatorna, valamint sok intenzív víz. Kedveli a hínáros növénnyel erõsen benõtt vízterületeket. Testfelépítés: Az amur hengeres testû, felülrõl kissé lapított alakú hal, jellegzetesen torpedóalakú. Kültakarója kissé síkos, nem nyálkás, testét nagy méretû ezüstös színû pikkelyek fedik (a Bajkál-tó környékén élõ amurok színe feketés árnyalatú ezért ott fekete amurnak nevezik). Feje nagy vaskos, szája csúcsba nyíló, szájszéle erõs, izmos. Szeme nagy a fej elülsõ részén helyezkedik el. Úszói palaszürke árnyalatúak, hátúszójának elsõ sugara kemény, a többi lágy úszósugár. Farokúszója erõteljes, középen hasított.
Táplálkozás: Az amur elsõsorban növényi táplálékot fogyaszt, 1973-ban ebbõl az okból kifolyólag telepítették magyarország tavaiba, folyóiba. Étlapján megtalálható, friss növényi hajtások, elõszeretettel fogyasztja a zöldalgát, a nád hajtásait. helytelenül telepítve károkat is okozhat, mivel elszaporodott állomány képes kiírtani egy vízterület teljes vízinövény faunáját (Solti büdös tó). |